Ülünk a tévé előtt (én néha a gépnél is egy kicsit). A drága belefog egy történetbe, de cca. fél óra mire a végére ér, mert közben ilynekkel szakítja félbe enmagát: "Hát ezek hülyék!" vagy "Micsinál ez?! Nem látja?! Átugorja a labdát?!" Nos, igen, focit nézünk. Nézem én is, mert leköt, érdekes, ha jó a meccs, a játék, akkor minden oké.
Ezelőtt pár évvel, abban az időszakban, amikor az osztályban az összeborulás volt a jelszó és fiúk lányok együtt jártunk a Félixre és esténként ki, akkor együtt néztük a foci Vb-t is. A fiúkák lelkesen magyarázták, hogy mi a les, szabadrugás, szöglet - minket lányokul pedig inkább Figo hozott lázba.
Még egy emlékem van a fociról, amikor nyertem egy láda sört, mert 1998-ban arra fogadtunk, hogy a franciák vagy ellenfelük nyerik a VB-t (foci iránti érdeklődésem fokát jelzi, hogy a láda sör megmaradt emlékezetemben, de hogy kivel is játszottak a franciák azt valahogy elfelejtettem, és a VB sem egészen biztos, lehetett az EB is...). Azóta sem tudom, miért mertem teljesen laikusként a franciákra fogadni, ráadásul egy láda sörben, de az az este meggyőzött róla, hogy van érzékem a szerencsejátékokhoz. Kiruj-fürdőn voltunk, egy szűk és koszos kocsmában szorongtuk végig a meccset, de sajnos arra, hogy a nyereményemmel egészen pontosan mi lett, már nem emlékszem.
Normális esetben apával nézünk focit. Tudom, hogy most is ott ül a konyhában, kezében a sör, kint 40 fok van este is. Érdekes, hogy apa nem ordít. Vajon P. mire gondol, amikor felüvölt és felugrik a kanapéról? Itt ül a drága tőlem egy méterre és kommentál. Az "ez mi volt, te?" kérdést ma este az eltelt 10 perc alatt legalább ötféle hangsúllyal hallottam már: dühösen, csodálkozva, lemondóan, szemrehányóan, nyűgösen. Ilyenkor leereszkedik a függöny és az egyetlen hozzám intézett mondat kimerül abban, hogy "tedd be,cica, a sörömet a fagyasztóba, legyen még hidegebb!"
Azért rendkívül érdekes a helyzet, mert más barátaim is szeretik a focit, és a klisséket is ismerem, hogy ilyenkor milyenek a pasik, de ilyet, ennyire közelről még nem láttam. Attól tartok, nagyon fogom szeretni a focimeccsnézést, már csak a sok kis, változó hangsúlyú megjegyzés miatt is.
Ezelőtt pár évvel, abban az időszakban, amikor az osztályban az összeborulás volt a jelszó és fiúk lányok együtt jártunk a Félixre és esténként ki, akkor együtt néztük a foci Vb-t is. A fiúkák lelkesen magyarázták, hogy mi a les, szabadrugás, szöglet - minket lányokul pedig inkább Figo hozott lázba.
Még egy emlékem van a fociról, amikor nyertem egy láda sört, mert 1998-ban arra fogadtunk, hogy a franciák vagy ellenfelük nyerik a VB-t (foci iránti érdeklődésem fokát jelzi, hogy a láda sör megmaradt emlékezetemben, de hogy kivel is játszottak a franciák azt valahogy elfelejtettem, és a VB sem egészen biztos, lehetett az EB is...). Azóta sem tudom, miért mertem teljesen laikusként a franciákra fogadni, ráadásul egy láda sörben, de az az este meggyőzött róla, hogy van érzékem a szerencsejátékokhoz. Kiruj-fürdőn voltunk, egy szűk és koszos kocsmában szorongtuk végig a meccset, de sajnos arra, hogy a nyereményemmel egészen pontosan mi lett, már nem emlékszem.
Normális esetben apával nézünk focit. Tudom, hogy most is ott ül a konyhában, kezében a sör, kint 40 fok van este is. Érdekes, hogy apa nem ordít. Vajon P. mire gondol, amikor felüvölt és felugrik a kanapéról? Itt ül a drága tőlem egy méterre és kommentál. Az "ez mi volt, te?" kérdést ma este az eltelt 10 perc alatt legalább ötféle hangsúllyal hallottam már: dühösen, csodálkozva, lemondóan, szemrehányóan, nyűgösen. Ilyenkor leereszkedik a függöny és az egyetlen hozzám intézett mondat kimerül abban, hogy "tedd be,cica, a sörömet a fagyasztóba, legyen még hidegebb!"
Azért rendkívül érdekes a helyzet, mert más barátaim is szeretik a focit, és a klisséket is ismerem, hogy ilyenkor milyenek a pasik, de ilyet, ennyire közelről még nem láttam. Attól tartok, nagyon fogom szeretni a focimeccsnézést, már csak a sok kis, változó hangsúlyú megjegyzés miatt is.
2 megjegyzés:
a horvátokkal játszottak.
Köszi, de azt hiszem nem egyre godoltunk. Időközben utánanéztem és az 1998-as VB döntőt a franciák a brazilokkal játszották, de azért nagyon köszönöm.
Megjegyzés küldése