Az önállótlanságról anno és ma

Olvasom Szerb Antal naplójegyzeteit, és lám, mit találok a kiscserkész beírásai között:
mit jelent számára 1914-ben az Önállótlanság:

"1. Nevetni, mikor a többiek nevetnek.
2. Ordítani a farkasokkal.
3. Más véleménye által, ha az nincs megokolva, befolyásoltatni.
4. Az égre nézni, ha más odanéz.
5. Hátat fordítani, ha más odanéz.
6. Jókedv elvesztése rosszkedvű társaságban.
7. Külső befolyás alatt ásítani.
8. Megvetni valakit vagy valamit, mert a többiek megvetik.
9. Állításunkat feladni, ha nem is vagyunk teljesen meggyőződve az ellenkezőről.
10. Elvet elhagyni, mert a többiek nevetnek."*

Emmá igen!

*Szerb Antal: Naplójegyzetek (1914-1943) (szerk., jegyz. Tompa Mária). Magvető, Bp., 2001.