Már régen gondolkodom ezen a blog dolgon, csak eddig valahogy nem láttam értelmét. Nem tudom, hogy mennyire szeretném kiadni magam, mi az, amit leírhatnék és mi az, amit csak szóban mondanék el a barátaimnak. Valószínűleg az utóbbi lenne igazán érdekes...
De mióta elköltöztem, és a telefonálásra rámenne minden félretett vagy ez után félreteendő pénzem, a körleveleket meg nem szeretem, gondoltam, így aztán senki sem mondhatja többet, hogy nem tud rólam semmit.
Meg az is igaz, hogy 5 986 698-adjára már nem olyan érdekes elmesélni, hogy igen, találtam munkát, hogy mi az, mi a feladatom, mi a cég neve, mennyit fogok keresni, hogyan találtam, milyen volt az állásinterjú, milyen papírok kellenek a vízumhoz... és társai.
Csak még egy két dolgot meg kellene szerkeszteni ezen a blogon, egyelőre a képek feltöltésénél akadtam el, valami miatt az istennek sem teszi ide, lehet, hogy az itthoni gépem a hibás, majd megpróbálom otthonról is :)
De mióta elköltöztem, és a telefonálásra rámenne minden félretett vagy ez után félreteendő pénzem, a körleveleket meg nem szeretem, gondoltam, így aztán senki sem mondhatja többet, hogy nem tud rólam semmit.
Meg az is igaz, hogy 5 986 698-adjára már nem olyan érdekes elmesélni, hogy igen, találtam munkát, hogy mi az, mi a feladatom, mi a cég neve, mennyit fogok keresni, hogyan találtam, milyen volt az állásinterjú, milyen papírok kellenek a vízumhoz... és társai.
Csak még egy két dolgot meg kellene szerkeszteni ezen a blogon, egyelőre a képek feltöltésénél akadtam el, valami miatt az istennek sem teszi ide, lehet, hogy az itthoni gépem a hibás, majd megpróbálom otthonról is :)
4 megjegyzés:
M! hajrá!!!!! teddmagadatat másokévá, én meg majd magamévá teszlek!!!!!!!
Ezt vegyem lánykérésnek? :)
hohóóó, kis ravasz, ez még csak a kóstoló, előbb tudni akarom hogy friss-e az áru...
sokba fog ez neked kerülni... :)
Megjegyzés küldése