kedd, január 12, 2010

Kultúrsokk után pár héttel

Indiában járva először nyilván a sok, színes szári tűnik fel, a nők, akiket én bármilyen körülmények között láttam, mindig érzelmet mutattak. Legtöbbször elégedettnek és boldognak, ritkábban dühösnek vagy ingerültnek láttam őket. Figyeltem ezeket a nőket a Taj Mahal látogatása közben (szépek, ápoltak, jólöltözöttek, drága szárikban, jó minőségű anyagokban) vagy egyszerűen csak egy hétköznap reggel az úton álldogálva, és azon gondolkodtam, hogy ők valóban királynői valakinek. Hihetetlen mennyiségű ékszer és anyag, mert bármilyen sokba is kerül, bármekkora teher is, a lánygyermek és az asszony ékessége a családnak. A legutolsó koldusasszony újján is ott volt az aranygyűrű. Elsőre úgy tűnt, hogy iszonyú tehet lehet negyven fokban a sok ruha, a bokától a nyakig rejtő szári. Aztán végignézve rajtuk rájöttem, hogy micsoda lehetőségek rejlenek ezekben a ruhákban.
India nekem akkora sokkot okozott, hogy egyelőre most csak ennyit mutatnék belőle. Nem szeretnék belecsúszni abba a helyzetbe, hogy a nyomor fokait ecseteljem.










5 megjegyzés:

tempetőfi írta...

Ment egy bloglabda. Ládd nálam!

BB írta...

zsír képek :)

BB írta...

off:



csak Mucha-t neee :( Egy időben Mucha képeket árusítottam, ohjaj

BB írta...

on: tsak azt szerettem volna idevésni, h miért nem inkább a youtube-ra tetszik a videókat feltölteni? nagyobb látogatottság, valamint ha be tetszik írni a descriptionba a blogja címét, akkor azt a google ranking növelő tényezőként fogja elkönyvelni

M! írta...

:) Arról Mucha igazán nem tehet.

miért nem a youtubra? nem tudom, lehet, hogy később felteszem, köszi a tippet!