Újra itthon, bár még mindig felelmás érzések között. Egyrészt jó, mert már nagyon vágytam a szüleim után, és jó látni, hogy mennyire vártak haza. Másrészt P. otthon maradt, és ez most valahogy nem az igazi, valahogy mostanában már nem szeretek egyedül aludni...
A Korona nemzetközi gyors átkerült a Keletibe. Soha nem tudom kiszámolni, hogy mennyivel a vonat indulás előtt menjek jegyet venni. Volt, hogy egy órával előtte olyan sor volt, hogy reszkettem, hogy lemaradok, máskor meg 20 perccel előtte már meg is volt a jegy. A ma volt a csúcs: 1 óra 17 perccel az indulás előtt már kint álltam a peronon, kezemben a jeggyel, a vonat meg sehol. Se egy nyamvadt jel, hogy merre keressem, melyik peronon. Odaslattyogok az információhoz a fél mázsás bőröndömmel, mire a nő: "Ó, nagyon korán tetszett idejönni! Nem tudom megmondani, hogy melyik állásról megy a vonat, csak az indulás előtt 20 perccel." Döbbent kérdés: "Nem minden nap ugyanonnan indul?!" "Ó, nem, dehogy, ez Magyarország, mit képzel?!" Csak egy apró megjegyzésem van: Váradon a Korona emberemlékezet óta az 5. vágányról indul...
1 megjegyzés:
Köszi az infókat
Csibe
Megjegyzés küldése